Bevezető: Nukleáris reneszánsz?

Az elmúlt években sok szó esett az atomenergia reneszánszáról - Ázsia és az Egyesült Államok után már Európa-szerte is sorra jelentik be az államok reaktorépítési szándékaikat, az országok felülvizsgálják eddigi energiapolitikájukat és számos államban szabad utat engednek a nukleáris technológia előretörésének. A reaktorépítés mellett általános gyakorlattá kezd válni a régi reaktorok teljesítménynövelése és üzemidejük meghosszabbítása.

Európában ugyanis a csernobili katasztrófa után megalakult antinukleáris klub szétesni látszik. Az atomerőmű-építési moratóriumot hirdető országok lassan lazítanak antinukleáris attitűdjükön és beállnak a támogatók sorába. Hollandia meghosszabbítja egyetlen reaktorának üzemidejét és jelezte a „Borssele-2" nevű reaktor megépítésé vonatkozó szándékait. Svájcban az 1990-es atomerőmű építési moratórium után 2000-re az ország atomerőmű-ellenessége csökkenni látszik. 2000-ben a svájci törvénykezés tiszta energiának minősítette az atomenergiát, majd 2003-ban a svájci lakosság is az atomenergia támogatásáról „nyilatkozott". 2009-ben Olaszországban Berlusconi is bejelentette, hogy az olasz energiapolitika prioritásai közé beemeli az atomerőművi villamosenergia-termelést- írja Dr. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, a BME Atomenergetika Tanszékének vezetője a 9. Energiapolitikai Fórumon (2008 október 14). elhangzott előadásának írott változatában. Az Európai Unióban is számos olyan intézkedést hoznak, mely bizonyítja a nukleáris energia megváltozott értékelését. 2007 őszén az uniós országok létrehozták a Sustainable Nuclear Energy Technology Platform-ot, majd nem sokkal ez után 2007. november 26-27-én megtartotta első ülését az Európai Nukleáris Energia Fórum (European Nuclear Energy Forum) is - írja Dr. Katona Tamás János a "Nukleon" szakfolyóirat hasábjain "A nukleáris energia szerepe a fenntartható fejlődésben" című tanulmányában.

1. Franciaország és a nukleáris energia

"Nincs olajunk, de vannak ötleteink." Ezzel a szlogennel indult el Franciaországban az a politikai folyamat, mellyel megkezdődött Franciaország energiatakarékossági programja és amelynek keretében megnyílt az atomenergia rejtette lehetőségek kiaknázásához vezető út.
Franciaország a világ második legnagyobb atomenergia termelője az Amerikai Egyesült Államok után. A mostani energetikai helyzet annak az 1974-es döntésnek köszönhető, amely az első olajválság hatására elrendelte számos atomerőmű megépítését - derül ki a  a World Nuclear Association beszámolójából. Ennek eredményeként Franciaország sikeresen csökkentette energiafüggőségét és megalapozta egy hosszú távú energiabiztonságra épülő energiapolitika prioritásait.

A francia nukleáris energia-felhasználás három alapelve a következő: sécurité(biztonság, kifelé), surété(üzembiztonság) és transparence (átláthatóság) - írja Somogyi Norbert TéT attasé a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal honlapján. Ez a hármas elv alapozta meg azt a bizalmat az atomenergia iránt, ami lehetővé tette, hogy a francia lakosság elfogadja és támogassa országa energiapolitikáját - az a konszenzus napjainkban a legtöbb országban még hiányzik.

Ma Franciaország 19 atomerőműve és 59 reaktora az ország villamosenergia termelésének 75%-t teszi ki és emellett a villamosenergia-export évi 3 millió euró nyereséget is hoz az államnak, amely Franciaországot a világ legnagyobb nettó exportőrévé teszi e tekintetben - írja World Nuclear Association idézett honlapja.

Sarkozy elnök eddigi hivatali ideje alatt kulcsszerep jutott a nukleáris szektornak a francia külpolitikában. A francia vezető politikájában összefonódnak az energetikai és környezetvédelmi célkitűzések, így az atomenergiát mind energiapolitikai, mind környezetvédelmi szempontból fontosnak tartja. Az atomenergiát, mint tiszta, emissziómentes forrást a globális felmelegedés elleni harc egyik legfontosabb tényezőjévé teszi. Franciaország így tovább folytatja nukleáris iparának fejlesztését, amely magában foglalja atomerőműparkjának megújítását, új reaktorok fejlesztését és építését is. A jelenleg üzemben lévő francia reaktorok áltagos életkora 20 év, ami azt jelenti, hogy 2015-2025 között e kapacitások nagy része eléri élettartamának végső határát. Ezen okból szükséges időben megtett lépésekkel biztosítani az atomenergia termelés folyamatosságát - írja a Somogyi Norbert fentebb idézett cikkében .

Ennek megvalósítására az Areva és a német Siemens közös fejlesztésű francia-német technológia alapján kifejlesztette a harmadik generációs 1600 megawatt teljesítményű európai nyomott vizes reaktort (EPR), amely fokozatosan venné át a jelenleg 19 francia atomerőműben működő 59 reaktor munkáját. Ez az új kapacitás a tervek szerint sokkal gazdaságosabb lesz, 30%-kal kevesebb üzemanyagot fog felhasználni és élettartama is megnő a jelenlegi 30-40 évről 60 évre. Ennek első lépéseként 2007-ben Flamanville-ben megindult az első EPR beruházás, de várhatóan a közeljövőben megkezdődik a második ilyen reaktor építése is a normandiai Penlyben. Saját reaktorparkjának megújítása mellett Franciaország elsődleges célja, hogy bizalomépítő lépésekkel elfogadtassa a nukleáris energiát európai és globális szinten és az így megnövekedő területen piacot szerezzen új reaktortípusának.

2. Kulcsrelációk - A francia nukleáris energia-diplomácia piackeresése és céljai

A növekvő támogatás nyilvánvaló oka, hogy az egyes országoknak mind energiafüggőségi mind környezetvédelmi szempontból egyre nagyobb szükségük van új energiaforrásokra. Az államokra ható ilyen típusú kényszereket és a környezetvédelem fontosságát használja ki Franciaország saját „nukleáris diplomáciájának" kialakítása során. Sarkozy elnök hatalmas energiával vetette bele magát atomenergetikai stratégiai együttműködések kialakításába Európában, Afrikában a Közel- és Távol-Keleten, melyet diplomáciai geopolitikai, katonai és legfőképpen gazdasági érdekei motiváltak. Az új tendenciát jól leírja Pierre Guillaumat gondolata, aki De Gaulle védelmi minisztere, illetve korábban a Francia Atomenergia Bizottság elnöke volt:

"A franciák szeretnek szerződéseket kötni. Ez a külügyminisztérium mániája, de idővel minden minisztérium átveszi ezt a mentalitást. A miniszterek idegen államok fővárosaiba utaznak, és ott ragaszkodnak ahhoz, hogy egyezményeket köthessenek."( Idézi Mycle Schneider a Mycle Schneider Consulting "Nuclear France Abroad" című elemzésének 14. oldalán)

 A Pierre Guillaumat által megfogalmazott mentalitással kezdett hozzá Sarkozy is a francia nukleáris energiaipar piacainak bővítéséhez E politikai és gazdaságdiplomáciai támogatásra szüksége is van a harmadik generációs Európai Nyomottvizes Reaktor-t (EPR) kifejlesztő és értékesítő francia-német Areva cégnek, mely jelenleg külső piacot keres reaktorainak. Franciaországban Flamanville-ben épül egy EPR-reaktor, mely a tervek szerint 2012-ben kezdi meg a villamosenergia -termelést. Franciaországon kívül pedig Finnországban épül az Olkiluoto-3 blokk, az első európai harmadik generációs reaktor, mely hosszú idő után az első, Nyugat-Európában épülő nukleáris reaktor - írja Dr. Aszódi Attila fentebb idézett tanulmányában.

A piackeresés azonban nem csak Európa határain belülre terjed ki. Franciaország a tavalyi év során lépett be az egyre inkább bővülő és fejlődő kínai energiapiacra. Egy kínai-francia vegyesvállalat létrehozását követően a tervek szerint Franciaország két EPR-t fog építeni Kínában. A létrejött Guangdong Taishan Nuclear Power Joint Venture Company Limited vegyesvállalatban az EDF ötven éven keresztül 30%-os tulajdonrésszel fog részt venni az atomerőművek építési és üzemeltetési munkájában. A kínai piacra való bekerülés azért tekinthető kiemelkedő fontosságúnak, mert Kína jelentős beruházásokat tervez ezen a területen. Ezt jól jelzik a jelenlegi tendenciák is: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése szerint Kínában jelenleg 11 nukleáris reaktor működik és 20 áll építés alatt - írja a World Nuclear Association vonatkozó honlapja.

Sarkozy közbenjárása következtében Franciaországnak az indiai energiapiacra is sikerült betörnie. Manmohan Szingh indiai kormányfő az Egyesült Államok után Franciaországra is számít reaktorparkjának bővítése során. 2008. szeptemberi indiai látogatása során Sarkozy egy bilaterális nukleáris együttműködési szerződést írt alá az indiai kormányfővel, melynek értelmében francia cégek atomreaktorokat fognak építeni az ázsiai országban - írja a World Nuclear News.

További sikeres egyezménynek számít a kazah és a francia elnök között a nukleáris üzemanyag-kereskedelemre és gyártásra létrehozott közös cég. Kazahsztán különösen fontos a francia atomenergia uránellátása szempontjából, világviszonylatban ugyanis Kazahsztán jelentős kitermelőnek számít e tekintetben. A létrehozott IFA STAR nevű vállalkozás 51%-ban az Areva, 49%-ban a kazah KazAtompProm tulajdonában működik Párizsban. Az egyezmény következtében ilyen üzemanyaggyártó üzem épülhet Kazahsztánban, a szerződés értelmében pedig a közös vállalat 2039-ig évi 4000 tonna uránkitermelésre vállalkozik - írja a a World Nuclear News egy másik cikke.

Nagy-Britannia is jelentős lépésre szánta el magát akkor, amikor kormánya 2008 januárjában bejelentette, hogy kész újabb atomerőművek építésére. Gordon Brown miniszterelnök legalább nyolc atomerőmű építését tervezi a következő 15 évben, a már meglévő 9 ilyen létesítmény mellé. E 9 erőműből 8-at a British Energy üzemeltet, a brit cég a tavalyi évben azonban 35,2%-ban a francia EDF kezébe került - írja a Times Online. A brit vállalt állami tulajdonának eladására azért került sor, mert az már évek óta veszteségesen üzemelt. Emellett pedig a brit kormány részben ezen részesedés eladásából kívánja finanszírozni új atomerőparkjának létrehozását. Az EDF 2009-es jelentése szerint a cég brit atomerőművei nagyon jól teljesítettek, hosszú idő után 4 blokkban is újraindult a termelés, a British Energy nyeresége 2009-re egy év alatt 96%-kal nőtt - írja a NukInfo.

A francia elnöki aktivitás azonban nem csak a legnagyobb piacokra terjed ki. Kihasználva a közép-európai államok jelentős energiafüggőségét, Sarkozy jelentős lobbi tevékenységet folytat ezen országokban a francia technológia és reaktorok eladása érdekében.

Lengyelország, mely korábban szintén atomerőmépítési moratóriumot hirdetett, most ambiciózus atomerőmű építési tervekkel állt elő. Tervek szerint az ország energiaszektorában 20 év múlva jelentős szerepet fog játszani a nukleáris energia - jelentette be az ország miniszterelnöke, Donald Tusk 2008 novemberében tett franciaországi látogatása során. A francia elnök és a lengyel miniszterelnök nukleáris együttműködési szerződést írt alá, mely szoros kooperációt feltételez a lengyel Poland's PGE és a francia EDF között. A megegyezés értelmében az EDG két EPR reaktort fog építeni Lengyelországban - írja a "bussinessneweurope.eu" portál.

Románia szintén francia kapcsolatait kívánja kihasználni nukleáris energiaparkjának fejlesztése érdekében. Sarkozy elnök és Traian Basescu román elnök 2009 májusi találkozójuk alkalmával megegyezésre jutottak a második román atomerőmű megépítésről, melyet francia technológiával és francia cégek bevonásával fognak véghezvinni. E két európai ország mellett 2008. szeptember 18-án Robert Fico szlovák miniszterelnök is stratégiai együttműködést írt alá Sarkozyvel a nukleáris energia békés célú fejlesztésértől, annak ellenére, hogy korábban a Mohi erőművet az olasz villamos energetika cég, az ENEL építette.

Sarkozy ezzel a francia külpolitika és diplomácia egyik prioritásává tette az atomenergia kérdését és további támogatókat kíván megnyerni a nukleáris energia békés célú felhasználásának ösztönzéséhez. E cél kapcsán került sor a nukleáris energia jövőjéről szóló konferenciára Párizsban, amelyen Sarkozy több új kezdeményezéssel állt elő. Az atomerőmű-építés pénzügyi hátterének megteremtése érdekében azt kérte a Világbanktól és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, hogy járuljanak hozzá az atomenergia békés felhasználását célzó beruházások finanszírozásához. Ez persze összefüggésben áll Sarkozy azon tervével, melynek értelmében ösztönözni kívánja a békés célú atomenergia-felhasználást azon fejlődő országokban is, amelyek állami költségvetésükből képtelenek lennének finanszírozni az ilyen beruházásokat. Sarkozy egyik legfőbb céljának tekinti az atomenergia lakossági célú felhasználásának ösztönzését, ezt a nukleáris energia iránti bizalom növelését előidéző programok támogatásával kívánja elérni. Kiemelkedő nemzetközi kutatók és szakemberek összefogásával egy olyan nemzetközi kutatóintézetet szeretne létrehozni, mely lehetővé tenné a globális szintű összefogást ezen a területen. Amint láttuk ez az együttműködés már megvalósulni látszik Kína és Franciaország között és az ú terv következtében sor kerülhet egy nemzetközi kutatóhálózat kialakítására is. Sarkozyt a bizalomépítés és a francia gazdasági érdekek vezérelték akkor, amikor a konferencián felszólította a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget egy egységes osztályozási rendszer kidolgozására, amely biztonsági szempontból rangsorolná a piacra szánt reaktorokat. Ebben a felvetésében egyértelműen közrejátszanak a francia piaci érdekek. A francia reaktorok mellett a piacon megtalálhatóak az olcsóbb orosz és dél-koreai típusok is melyek erősen rontják a francia reaktorok versenypozícióját. Ezzel az intézkedéssel azonban a magas biztonsági előírásoknak megfelelő francia reaktorok kerülhetnének előnyösebb versenyhelyzetbe azon országokban, melyek a hajlandóak többet áldozni a biztonság érdekében - írja a "Nucnet" hírrovata.

3. A non-proliferációs aggodalmakról röviden

Franciaország, bár igyekszik biztonságosnak feltűntetni az atomenergiát, néhány lépésével mégis veszélybe sodorhatja a lassan kialakuló bizalmi légkört. Sarkozy Franciaország gazdasági és geopolitikai érdekeinek megvalósítása érdekében nem csak a politikailag stabil, fejlett országokban népszerűsíti energiapolitikáját. Hivatalba lépése óta több milliárd dollár értékben írt alá szerződést Algériával, Líbiával, Marokkóval, Katarral és az Egyesült Arab Emirátusokkal. Sarkozy ilyen irányú aktivitását a non-proliferáció miatt aggódók nyugtalankodva figyelik. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Sarkozy egyre nagyobb aktivitással ad el az atombomba készítéshez is szükséges nukleáris technológiát az arab világban. Több német politikus is arra szólította fel a francia államfőt, hogy mérlegelje a kockázatot - írja Michelle Smith és Charles D. Ferguson az International Heral Tribune-ben megjelent cikkükben (a cikk a Council on Foreign Relations honlapján érhető el).

Összefoglalás: Franciaország, mint a „nukleáris reneszánsz" éllovasa?