Három héttel a szeptember 11-ei támadások előtt George Tenet, a központi hírszerzés igazgatója (Director of Central Intelligence) interjút adott a „Signal" magazinnak: Ebben olyan hírszerzési hibák lehetőségét vetette fel, melyek katasztrofális következményekkel járhatnak. „Az ország tudni akarja majd, hogy miért nem tettük meg a szükséges beruházásokat, miért nem fizettük meg az árát és miért nem fejlesztettük a képességeinket!" - nyilatkozta Tenet - írja Richard K. Betts a Foreign Affairs 2002 évi januári-februári számában közölt cikkében. A támadásokat követően a szakértők többsége egyetértett abban, hogy a terrorakciók megelőzhetők lettek volna, amennyiben az amerikai hírszerzés hatékonyabban végzi a munkáját. Bush elnök pár nappal később meghirdette és elnökségének legfőbb feladatául jelölte meg a terror elleni háborút („GWOT" - Global War on Terror). Ennek jegyében 2001. október 26-án hatályba lépett a „USA Patriot Act" (Uniting and Strengthening America by Providing Appropriate Tools Required to Intercept and Obstruct Terrorism Act - („Amerika egyesítése és megerősítése a terrorizmussal kapcsolatos tevékenységek megakadályozásához és lehallgatásához szükséges megfelelő eszközök biztosítása révén" című törvény), mely nagyobb mozgásteret biztosít a hatóságoknak az esetleges jövőbeli terrortámadások elkerülése érdekében. A négy éves időtartamra szóló törvény lehetővé teszi bizonyos szervek számára, hogy bírói végzés nélkül lehallgathassanak telefonbeszélgetéseket és e-mail-kommunikációt, illetve hogy ezen hatóságok számára elérhetővé váljanak bizonyos személyes információk - pl. orvosi, pénzügyi és egyéb adatok. Kiterjeszti a pénzügyminiszter jogkörét a pénzügyi tranzakciók szabályozására, különösen a külföldi személyeket és szervezeteket is érintő esetekben. Megnöveli a bevándorlási hivatal jogkörét azáltal, hogy nagyobb teret enged a hivatalnak a terrorizmussal gyanúsított bevándorlók letartóztatására és kitoloncolására. A rendelet ezenfelül a terrorizmus fogalmi körébe vonta a belföldi terrorizmust is, megnövelve ezáltal a megnövekedett hatáskörből fakadó ellenőrzés alá vonható esetek számát. A törvényt a fent említett rendelkezései miatt az emberi jogokat védő szervezetek hevesen bírálták és hatályba lépése óta a Szövetségi bíróságok számos pontját alkotmányellenesnek minősítették - írja Charles Doyle, a Kongresszusi Kutató Szolgálat (Congressional Research Service) egyik elemzésében.

A Kongresszus által 2002 novemberében felállított „9/11 Bizottság" (National Commission on Terrorist Attacks Upon the United States - Az Egyesült Államok ellen elkövetett terrorista támadásokat vizsgáló nemzeti bizottság), megállapította, hogy a támadások egyik fő kiváltó oka a nem megfelelő információáramlás volt az egyes hírszerző ügynökségek között. A vegyesbizottság a 2004. augusztus 21-én nyilvánosságra hozott zárójelentésében egy olyan egységes hírszerző hálózat létrehozását indítványozta, melynek keretében lehetőség van a bel- és külföldön tevékenykedő hírszerző ügynökségek közötti együttműködésre, a kiterjedtebb információáramlásra. Az egység megteremtését pedig egy országos hírszerző központ megalakításával kívánná létrehozni, melynek vezetője az egész amerikai „hírszerző közösség" irányításáért felelne - olvasható a bizottság honlapján.

A „9/11 Bizottság" javaslatai alapján a Bush-adminisztráció hozzálátott a hírszerzés reformtörvényének kidolgozásához és alig fél évvel a zárójelentését követően - megfogadva a bizottság ajánlásait - megszületett a törvényjavaslat. A titkosszolgálatok reformjáról szóló törvény (Intelligence Reform and Terrorism Prevention Act - A hírszerzés reformjáról és a terrorizmus megakadályozásáról szóló törvény) hatályba lépésére 2004. december 6-án került sor. A rendelet a nemzeti hírszerzési igazgató (DNI) tisztség létrehozásával lehetőséget teremt a hírszerző ügynökségek hatékony együttműködésre. Az igazgatót tisztségében a Szenátus erősíti meg és kizárólag a mindenkori elnöknek tartozik felelősséggel. Feladatkörébe tartozik a 16 ügynökség feletti koordináció, munkájuk összehangolása, melyet eddig a DCI (Director of Central Intelligence - A központi hírszerzés igazgatója) azaz a mindenkori CIA igazgató látott el. A rendelet azonban e két tisztséget kettéválasztja, így a hierarchiában a DNI a rangsorban eddig vezető pozíciót betöltő CIA igazgatója fölé kerül. Hatáskörébe tartozik továbbá a hírszerzési közösség egyetértésén alapuló költségvetés meghatározása és ellenőrzése, ezenkívül felelős a külföldi ügynökségekkel való kapcsolattartásért és a közkapcsolatokért is. A titkosszolgálati reform ezenfelül kitér egy Nemzeti Terrorellenes Központ (National Counterterrorism Center) valamint egy Nemzeti Proliferáció-ellenes Központ (National Counterproliferation Center) létrehozására is, továbbá külön fejezetekben tárgyalja az FBI, a szállítási biztonság, a bevándorlás, a terrormegelőzés valamint a „9/11 Bizottság" kérdéskörét is - írja a neves GlobalSecurity.org nevű honlap.

2005 végén Bush elnök úgy vélte, hogy továbbra is szükség van a Patriot törvényre a terrorizmus elleni harcban, ezért indítványozta a törvény meghosszabbítását oly módon, hogy a rendeletet állandóan meg lehessen újítani. A Kongresszus azonban, hogy biztosítani tudja az emberi jogokat veszélyeztető rendelkezések módosítását, a törvényt csak átmenetileg, 2006. február 3-ig hosszabbította meg - olvasható a The New York Times egyik cikkében. 2006 márciusában a Kongresszus által elfogadott, már módosított Patriot törvény ismét hatályba léphetett - az eseményről a CNN is készített beszámolót. Bush tehát a módosítások foganatosítása terén sikert könyvelhetett el és második elnöksége idején is a terrorizmus elleni harc jelentette politikájának legfőbb pillérét.

Obama elnök hivatalba lépésének már első napjaiban kulcsfontosságú lépéseket tett a kampányában ígértek megvalósítására. Ennek jegyében 2009. január 22-én aláírt három elnöki rendeletet és egy nyilatkozatot Guantanamót illetően. Elrendelte a fogolytábor bezárását legkésőbb 2010. január 22-ig, a fogvatartottak ügyeinek felülvizsgálatát, továbbá a katonai bíróságokon folytatott eljárások eltörlését. Oabama elnök utasította továbbá a CIA-t, hogy zárja be az általa működtetett titkos börtönöket, valamint elrendelte a jövőbeli kihallgatásokra vonatkozóan a Katonai Kézikönyv (Army Field Manual) által engedélyezett módszerek alkalmazását - olvasható az Amnesty International összefoglalójában.

Az előbbi szervezet jelentésének magyar nyelvű változatában megjelent információk szerint az új elnök azonban mégsem képes olyan világosan elkülöníteni programját a Bush-adminisztrációtól, mint ahogy azt választási kampányában megfogalmazta. Az Obama elnök első 100 hivatali napját értékelő elemzés szerint az új vezetőnek csak részben sikerült teljesítenie az ígért változtatásokat. A korábban már említett pozitív lépések ellenére Obama számos kétesen értelmezhető intézkedést is tett. Noha elrendelte a guantanamói büntetőtábor bezárását, az ott lévő 240 fogoly sorsa egyelőre nem tisztázott. Ígéretet tett a fogvatartottak ügyeinek tisztázására, hogy meghatározzák, kiket lehet átszállítani más büntetésvégrehajtási intézményekbe, illetve kiket lehet szabadon engedni. Eddig azonban egyetlen embert engedtek szabadon és egy fogoly sem került bíróság elé. Elrendelte a CIA hosszú távú, titkos táborainak bezárását, de engedélyezte a CIA által őrizetbe vett gyanúsítottak ún. „átmenti intézményekben" történő fogvatartását. Nem vonja felelősségre a CIA vallató ügynökeit, akik az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának jogi tanácsait követték, még akkor sem, ha kínzást követtek el (például a vízbefojtás szimulálásának technikájával). E lépés azonban sérti a nemzetközi jogot. Megtiltotta a kínzások alkalmazását, ugyanakkor korlátozás nélkül támogatta a Katonai Kézikönyv kihallgatási módszereit, ami szintén a nemzetközi jog tilalma alá esik számos emberi jogot sértő intézkedése miat.

A The New York Times honlapján elérhetőek azok a 2009. augusztus 24-én, az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma által nyilvánosságra hozott, évekig titkosítás alatt álló CIA-jelentések, melyek a 2001. szeptember 11. után fogavatartottak kínzási és vallatási módszereiről szólnak. A jelentésből, mely a nyilvánosságra hozatal után sem lett teljesen egészében hozzáférhető, kiderült, hogy a vallatók a kihallgatások során többször alkalmaztak durva és emberi jogokat sértő módszereket. A CNN korábban beszámolt arról, hogy egy nappal később Obama elnök bejelentette: a terrorizmussal gyanúsított személyek vallatását ezentúl a hírszerzés helyett az FBI végzi.

Obama elnök tehát nehéz helyzetben van. Óvatos politikát kell folytatnia, hiszen teljesítenie kell a választási kampányában tett ígéreteket, ugyanakkor eddig nem sikerült teljes mértékben felszámolni azokat a Bush adminisztráció által meghozott intézkedéseket a terrorizmus kapcsán, melyek kritika célpontjává váltak az Egyesült Államokban és a világ más pontjain egyaránt. Obama mozgásterét behatárolni látszik az egészségügyi reform és a klímavédelmi szabályozás kapcsán kialakult belpolitikai helyzet, amelyben szüksége van a republikánus párt támogatására. A republikánusok azonban támogatták a korábbi adminisztráció lépéseit a terrorizmus kapcsán, így az előző kormányzat lépéseinek kritizálása visszaüthet az Obama által kezdeményezett reformok alacsony támogatottságának formájában.

Ez az elemzés a szintén a Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület által gondozott, Marton Páter által szerkesztett "Risk 911" blogon is megjelent egy változatban.